Két hét Green Hell

Koro Adam | június 01.| 7 perc olvasási idő

Kovács András barátommal egy két hetes háromfai túrát terveztünk be magunknak október 5-től 19-ig. Sajnos nem tudtuk ugyanazt az állást lefoglalni mind a két hétre, így a túra két részre szakadt.

Az első hetet a 15-16-os míg a második hetet a 17-18-as álláson töltöttük.

Az időjárásnak és a nagy esőzésnek köszönhetően a két eltöltött hét homlokegyenest eltért egymástól. Az első hetet napos meleg 15-20 °C-os időjárás jellemezte, viszont a hétvégén betörő hidegfront és a négy napig tartó folyamatos esőzés nehezítette második ott eltöltött hetünket.

András egy baráti felkérésnek tett eleget és egy ismerőse által készített magas tigrismogyoró beltartalmú bojlival kezdte meg a horgászatát, mondván, ezt kisebb eséllyel fogja a törpeharcsa bántani. De, mint ez utólag kiderült, nem így volt, ezek a kis ördögök szinte teljesen lehetetlenné tették a horgászatot számára.

Én, a számomra már jól bevált 72 órás előetetést alkalmaztam. A túrára két féle, mind két esetben 3 as keménységű bojlival készültünk, mégpedig a Big Water - Spanish Red/Black Pepper -rel és Mega Spice & Seed Mix - Spice Oriental-lal.

András is előetetett magának három helyet. 72 óra és 14 újrakötött, összegubancolt előke után ő is váltott.

Eljött a várva várt pillanat és a negyedik etetéssel a horgok is a tó fenekére kerültek. Látván András első három napját a hajszálelőkére balanszírozott horogcsali került a nagy törpe aktivitás miatt.

Az általam kiválasztott helyek közül kettő a nyílt víz és a töklevél találkozásánál kapott helyet, míg a harmadik a mellettünk jobbról elhelyezkedő kis öbölben, amit elárasztott fatörzsek, bokrok és nádszigetek tarkítottak.

András mind a három etetésével a töklevelek között kereste a tó által neki szánt pontyóriásokat.

Hamarosan be is bizonyult, hogy jó helyen keresgéljük a tó lakóit. Reggelre 2-2 halat adott számunkra a víz. Míg András barátomnál egy 11,80 kg-os és egy 16,20 kg-os tette tiszteletét…,  

… addig engem egy 14 kg-os és egy 14,50 kg-os tisztelt meg egy-egy kép erejéig.


A következő napokban is sikerült pár szebb halat horogra csalni.

Andrásnak egy 11,50 kg-ost, egy 14,10 kg-ost és egy 13 kg-ost, míg nekem egy 13,80 kg-ost és a hét legnagyobb pontyát, egy 16,70 kg-os tövest sikerült szákba terelni.

Eközben a 17-18-as állásról a horgászok előbb hazamentek a közelgő eső és hidegfront miatt, így még az átköltözés előtt le tudtunk bójázni és megkezdtük az előetetést.

A második hétre állandó társam Boros Robi is csatlakozott hozzánk. A hét elején két kisebb példányt fogtunk a szakadó esőben. Majd a hét második felében az esőzést napsütés váltotta és ezzel együtt ismét két szép halat sikerült matracra fektetnünk.

Míg Robi egy 16,60 kg-os tövessel pózolhatott, addig én egy 14,50 kg-os tarthattam kamera elé.

Az utolsó nap Robi a túra legnagyobb pontyát, egy gyönyörű 18 kg-os tőpontyot kaphatott lencsevégre, míg én egy 17,70 kg-os, szintén tőpontyot tarthattam a kamera elé.

Az első héten alkalmazott balanszírozott horogcsalit a második héten lecseréltük fekvő csalira. Az indok egyszerűen csak annyi volt, hogy a törpe a két hét alatt csak két alkalommal tett kárt a végszerelékben és csak egy alkalommal faragták meg a bojlit.

Társaimmal úgy gondoljuk, hogy egy ilyen törpeharcsás vizen ez egy kimagasló eredmény.

Megmutatkozott az is, hogy nem kellenek magok ahhoz, hogy ilyen eredményes horgászatot tudjunk magunk mögött. Mert megvan az ellenszer! :)

Szeretnénk megköszönni Lívia segítségét a helyes csaliválasztásban!

Üdvözlettel,
Kóró Ádám
Kovács András
Boros Róbert