Háromból három

Fűri Gábor | október 22.| 5 perc olvasási idő

Utolsó, többnapos horgászatom óta eltelt majdnem egy teljes év. Sajnos a magánügyi és egyéb elfoglaltságok miatt nem volt lehetőségem egy többnapos, számomra oly szimpatikus Keen Carp-os  pecára. Az elmúlt időszakot a tanulásnak és az információgyűjtésnek szenteltem, amiért külön köszönet jár a Keen Carp csapatnak. Eljött az ideje, hogy bizonyítsak!

Barátaim, Vitai Zsolt és Lencse Dávid nyári sikerein felbuzdulva úgy döntöttem, én is bele szeretnék kóstolni egy igazi vad, bányatavi pecába. A hely adott volt. A tó egy régi 80 hektáros szervezeti kavicsbánya, amelyben évek óta nincs telepítés, így magától értetődően nem „pay lake”-ről van szó. Megelőző egyeztetések és részletes tervezés után Zsolti barátommal szeptember végen nekivágtunk az első közös, hétnapos, bányatavi pecázásnak.
Már az indulás sem volt zökkenőmentes. Sajnos, kis autómba nem igazán fértem el, így Zsolti jött a segítségemre egy pótkocsival, ami később, mint kiderült, defektet kapott.  Mindez után szerencsésen megérkeztünk a horgászhelyünkre, ahol óriási hőség tombolt, ami kitartott az első 3 napban.

Megérkezésünk után vízre szálltunk helyet keresni. Bő három órát töltöttünk el a vízen, mire összeállt a kép, hogy hová is helyezzünk bójainkat. Zsoltival különféle, mélyebb helyeket és partközeli töréseket választottunk. A túrára én kétféle bojlival érkeztem: a Bait Service-ben Big Water Mixből és a Hemp&Nutty Mixből készült 24 mm-es bojlikkal, míg Zsolti Big Water és Mega Spice & Seed Mixből készült 24 mm-es bojlival.

Ezt követően felállítottuk a tábort, és nekiláttunk az első etetésnek.  A napokat folyamatos készülődéssel, az előetetéssel, majd pihenéssel töltöttük, finom ételek kíséretében. Látogatóink szemforgatva figyelték az üres ágasokat, és jöttek a jobbnál jobb ötleteikkel, miszerint itt ezt nem kell csinálni, először csaliznunk kéne egy szem kukoricával, majd bojlival és a többi, de mi persze nem tértünk el a felállított taktikánktól.

Szerda este elérkezett az első behúzás pillanata. Nagyon izgatott voltam, mivel a partszéli helyemről teljesen eltűnt az összes, előetetésként beszórt bojli. Nagyon bíztam benne. Lefekvés előtt meg is jegyeztem, hogy “Itt biztosan lesz hal!"  Hát nem volt! A reggeli felkelés után olyan kép tárult elénk a tavon, amire álmomban sem gondoltam volna, soha! A meghorgászandó területet és a teljes vízoszlopot ellepte a zöld alga. Nagyon el voltam keseredve.

A helyzet, szerencsére estére javulni látszott. Kis lehűléssel megérkezett a szél, tisztult a víz. Továbbra is bíztam az éjjeli kapásban, ami kisvártatva meg is érkezett. Egy 17 kg-os tövest fogtunk ki a már említett partszéli törésből.

A péntekre jósolt hidegfront erőteljes széllökésekkel, esővel és villámlással érkezett. Mindketten éreztük, hogy ebben a zord időben lesz kapás. Így is lett! Éjfél előtt pár perccel egy igazi nagyhalas kapásra ébredtem. Odakint életem eddigi legnagyobb vihara tombolt.

Az viszontagságos időjárást és az én csónakos tudásomat felmérve, inkább a parti fárasztás mellett döntöttem. Melles csizmában besétáltunk a vízbe, és elkezdődött életem legkalandosabb fárasztása. Viharban, esőben, hullámokban.  Ezt az élményt sosem fogom elfejteni! Rövid, de kemény fárasztás után barátom megmerítette a halat. Én csak annyit kiáltottam, „Megvagy!”

Boldogságom csak fokozódott mikor előbb belenéztem a merítőbe, majd pedig a mérleg kijelzőjére. Új egyéni rekordomat tarthattam a kezemben, egy igazi vad, bányatavi, 21,30 kg-os masszív töves személyében, ami a 20 mm-es Big Water balanszírozott horogcsalit vette fel.

Ezután Zsoltinak sikerült még fognia egy 13 kg körüli tövest.

A vihar és az eső alábbhagyott, viszont az erős szél kitartott, ami tovább nehezítette horgászatunkat és az életünket a parton. Az áramlás folyamatosan tolta be horgászhelyünkre a felszakadozott hínárt. Estére lecsendesült szél és bizakodóan vártunk az utolsó éjszakát, azonban sajnos több kapásunk már nem volt.

Összességében a négynapos horgászat alatt három kapásunk volt, amiből mindhármat sikerült megfognunk. Válójában több nem is kellett! Míg a szemben levő helyen a srácok több 10 kg alatti halat fogtak, addig mi büszkén jelenthetjük ki, a szelektív horgászat méltán sikeres volt.

És hogy miért is lett a beszámolóm címe Háromból három? Nemcsak a három beteljesült kapás miatt, hanem amiatt is, mert az utolsó három horgászatom során számomra ismeretlen és különböző vizekre látogattam el, és mindhárom horgászatról új egyéni rekorddal érkeztem haza.

Bevallom, a rutinom és tapasztalataim hiányában mindig kicsit bizonytalanul indulok el egy-egy túrara. De a csali iránti bizalmam mára már megkérdőjelezhetetlen és a többi csakis rajtunk áll! Számomra a bányatavi horgászat által egy új világ nyílt meg, és mindenkinek kívánom átélni ezt az érzést, élményt.

Köszönöm Vitai Zsolt barátomnak ezt a felejthetetlen túrát és a segítséget, Kozma Tamásnak a sok hasznos tanácsot, és a Keen Carp-nak a kiváló csalikat.

Sporttársi üdvözlettel,
Fűri Gábor