Markazi ajándék

Varbai Attila | augusztus 10.| 4 perc olvasási idő

Egyesületi tagságom helyszínén, a Markazi-víztározón horgászom az év nagy részében. Nem történt ez másképp június első hetében sem. Ez volt az idei leghosszabb túrám.

Május 31-én, vasárnap megtörtént a bójázás. Kb. a parttól 280 m-re, a meder aljától egy 60-70 cm-rel nagyobb platóra került az egyik bója. Big Water Spanish Red/Apricot Dream 2-es keménységű csalira esett a választás, így a 280 m-en lévő bójám ezzel etettem egészen szerdáig.

A köztes napokon a parttól 110 m-re elhelyezett bóját horgásztam.

Kapás nélkül maradtam három napon keresztül. De végre eljött a harmadik nap és az egyik szerelést rátettem az előetetett helyre! Néhány órán belül meg is szólalt a benti bot jelzője, kapkodásom eredménye azonban egy halvesztés lett! Egy kis önostorozás után újra visszakerült a helyére a szerelék.

Csütörtökön reggel fél 6-kor húzós kapás volt az ébresztőm! Csónakba pattanás után következett egy 25 perces fárasztás, aminek az eredménye 25,06 kg-mal mérlegelt, ő volt a Hope névre hallgató tőponty!

Ezzel megdőlt az egyéni rekordom! Hihetetlen érzés volt a kezemben tartani ezt a gyönyörű halat!

Az adrenalinbomba után visszakerült a szerelék, aznap még 2 darab 10 kg alatti pontyot sikerült fognom.

Pénteken este ismét kapás érkezett a benti bójáról és a 15 perces fárasztás végén kezemben tarthattam a tó rekordhalát, Cukrot. Sajnos az évek alatt elvesztette a rekord súlyát, most 24,04 kg-ot nyomott.

Hihetetlen érzés volt 48 órán belül két ilyen gyönyörű halat a kezemben tartani!

A hét hátralévő részén már kapás nélkül maradtam.

A hét összegezve: 5 kapásból 4-et sikerült megfognom és hihetetlen érzés, hogy ebből 2db 20 kg feletti volt!

Nagy köszönet a csalikért a Keen Carp csapatának és külön köszönet Holecz Adriánnak és Szabó Bence barátomnak a mérlegelésért és a segítségért!

Üdvözlettel,
Varbai Attila