Nyári cseresznyézés

Pásztor Csaba | augusztus 04.| 4 perc olvasási idő

Édesapámék egy teljes hetet töltöttek kint a Palotási-víztároló partján, Párom és én pedig meglátogattuk Őket. A látogatás során arra jutottunk, hogy három napos bojlis jegy megváltásával csatlakozunk hozzájuk a mellettük lévő álláson, pontosabban a spicc előtt.

Ez az időtartam nem engedte meg a jól bevált előetetéses módszert, tehát az első naptól horgásztam az általam jónak vélt 2 helyet. A csali, ami ebben az esetben Bait Service-ben készítetett Big Water Mixből készült, 24 mm-es Spanish Red/Royal Cherry2 aromákkal ízesített 2-es keménységű bojli volt, mint mindig, most is hozta a megszokott formáját. A hajszálon Keen Carp pop up-pal kikönnyítve kínáltam fel a csalit, az etetést pedig ismételten nem túloztam el, minimális mennyiségű előáztatott bojli került a horog köré behúzásonként. 

Az első kapás éjjel 1:00 óra környékén ébresztett. A fárasztás sötétben, a vízben, mellescsizmában zajlott. Itt Palotáson csónak nélkül így kell csinálni a halak épségének védelme és sikeres megfogásuk érdekében. A mérlegelést követően a ponty vissza is nyerte szabadságát, 16,05 kg volt.

A második kapás reggeli közben „zavart meg”. Hasonló forma volt a maga 15,50 kg-os súlyával.

Az első reggelre két ilyen szép hal fogása örömmel és új reményekkel töltött el.

Napközben a kapástalanságot pihenéssel töltöttem el, bízva az éjszaka és hajnalban jelentkező halakban.

A következő akcióra csak reggel 6:00 óra körül került sor, és bár akkor még nem tudtam, de a maga 18,10 kg-os súlyával a túra legnagyobb fogása lett.

A reggeli napfelkeltében történő fárasztása és a pikkelyes, robosztus formája egészen magával ragadott.

A nappali órák ismételten pihenéssel teltek. Bíztam az utolsó éjszakában. Hajnalban 04:00 óra körül ébresztett a jelző hangja, de rövid fárasztást követően ez a látogató sajnos meglépett.

A szereléket megvizsgálva vettem észre, hogy a hegyesre fent horgom teljesen kicsorbult. Egy rossz akadás lehetett a probléma oka, de nem vetettem el más lehetőségeket sem.

Az igazi gondolkodó pontyhorgász fogaskerekeit egy ilyen helyzet rendesen megmozgatja. Kissé csalódottan, de előkecsere után visszahúztam a végszereléket.

5:00 óra környékén ismét jött egy jelentkező. 35-40 perces fárasztás után fektethettem a bölcsőbe. A 14,30 kg-os súlyával a legkisebb hal címet kapta, de semmi okom nem volt a panaszra. 

Ez idő alatt édesapáméknak nem sikerült pontyot fogniuk a „hagyományos módszerekkel”. Végül az általam ajánlott csali hozott eredményt nekik.  A zacskós, 20 mm-es Hot Fish & Gammarus - Monster Crab bojli dobálós technikával két szép pontyot eredményezett, melyeket 9,90 kg és 15,50 kg-mal mérlegeltek. Egy ilyen élő példa után a csali minősége megkérdőjelezhetetlenné vált számukra is.

Összegzésül, közel 16 kg-os átlagsúlyt értem el ezen a rögtönzött, rövid túrán, illetve maradandó tapasztalatra tettem szert erről a vízről is.

Biztosan vissza fogunk még ide térni. A horgászegyesület elnöke, Tibi bácsi, igazán vendégszerető, a környezet, a tópart rendezett és a halak is szépek.

A képek visszanézése bármikor szívet melengető emlékeket ébreszt bennünk.

Ezúton szeretném megköszönni a tudást és a csalikat Orbán Istvánnak és a Keen Carp-nak! Illetve a segítséget, a mindenben segítséget nyújtó Páromnak, Csábi Dórának!

Egy nagyon szép és élmény dús közös emlék marad számunkra ez a pár nap.

 

Üdvözlettel,
Pásztor Csaba