« vissza a blogokhoz

Tavalyi emlék

írta: Herszényi András

Ennek a beszámolónak a megírása sokáig váratott magára, de most engedjétek meg, hogy megosszam veletek az egy évvel ezelőtti horgászatunk történetét.

Foglalásunkat már több hónappal a júliusi túránk előtt leadtuk a Szűcsi Völgy tó honlapján, és mivel korábban már jártunk ezen a csodálatos vízen, illetve barátainktól is kaptunk némi információt a tóról, választásunk a 2-es helyre esett, ami a tó talán legszebb állása.  Amikor végre elérkezett a várva várt nap, minden szükséges felszerelést bepakolva elindultunk az úti célunk felé. Erre a túrára két jó horgásztársam és barátom, Péni István olimpikon sportlövő és Palkovics Áron kísértek el. Sok éve horgászunk már együtt és nagyon jó kis csapatot alkotunk, de mivel mindannyian igen elfoglaltak vagyunk, így viszonylag nehéz megszervezni a közös horgászatokat. Mikor 12 óra körül megérkeztünk a tóhoz, gyönyörű látvány tárult elénk. Mindig lenyűgöz ennek a vadregényes tónak az érintetlen szépsége.

Miután elfoglaltuk a helyünket, gyors kipakolás és táborállítás után csónakba ugrottunk és alaposan feltérképeztük az előttünk elterülő tekintélyes vízterületet. Több ígéretes helyet is megjelöltünk a radaron, de a többi horgásszal ellentétben nem helyeztünk el H bójákat, hiszen minimálisra akartuk csökkenteni a zavaró tényezőket. Mivel foglalásunk csak négy napra szólt, így azt a döntést hoztuk, hogy több helyet kezdünk párhuzamosan etetni pár szem bojlival, és ezek közül néhányat pihentetünk, néhányat pedig nyomban el is kezdünk horgászni. Mint minden hasonló tavon, úgy itt is vannak favorit helyek, amelyeket hiba nem meghorgászni, de fontosnak tartottuk, hogy olyan helyeket is kipróbáljunk, ahová senki, vagy csak nagyon kevesen tennék a szereléküket, hiszen megtanultuk, az ilyen spot-ok adhatják be az igazán nagy halakat. Ennek megfelelően helyeztük el a hat botot, és minden horog köré 4-5 szem bojlit szórtunk. A túrára a Keen Carp Bait Service-ben készíttetett Szűcsi bojlit vittünk magunkkal, és kíváncsian vártuk, hogy milyen eredményt tudunk elérni ezzel a golyóval, hiszen ez volt az első olyan horgászatunk, amikor Keen Carp csalit használtunk. A szerelékeinket is Keen Carp-os szemléletben állítottuk össze. 170 g-os inline ólom egy tűhegyesre fent horoggal. Végtelenül egyszerű végszerelék, de amióta ezt használjuk, látványosan több nagytestű halat fogunk, mint korábban.

 

A srácokkal van egy jól működő „játékszabályunk”. A peca elején sorsot húzunk, hogy kié lesz az első, a második, illetve a harmadik kapás, és ezt követően ezt a sorrendet tartjuk a horgászat végéig. Ezzel a megoldással eddig minden alkalommal elégedetten, jókedvűen zártuk a túrinkat, hiszen senki sem maradt hal nélkül. Miután minden a helyére került, estére meg is érkezett az első jelentkező egy szép kis 10 kg körüli tükrös személyében. Ezt követően sorra érkeztek a hasonló méretű halak, de tudtuk, hogy számos 20 kg feletti ponty él a vízben, így nagyon bíztunk benne, hogy sikerül egyet elcsípni. Ennek érdekében az egyik szereléket egészen sekély, enyhén hínáros helyre raktuk le, 4-5 szem bojli kíséretében. Hajnali négy körül váratlanul csippant egyet a jelzőm, majd még egyet és aztán ellentmondást nem tűrően kezdte húzni valami az orsóm dobjáról a zsinórt. Kicsit meg is lepődtem, ugyanis mindig nagyon erősre állítom a féket, de ez a hal több métert is lehúzott mire, kézbe vettem a botot. Gyorsan fölé csónakáztunk a sötétben és kezdetét vette a fárasztás. Mikor a nap első sugarai megjelentek a dombok fölött, ellenfelem is megmutatta magát. Először a fejét láttam meg és rögtön tudatosult bennem, hogy hatalmas hal van a horgomon. Még egy-két kört ment a csónak körül, majd az első adandó alkalommal Áron barátom alátolta a merítőt. Akkor láttuk, hogy a halnak a testéhez képest óriási feje van, ami alapján akár 30 kg fölötti példány is lehetne, de így is elégedettek voltunk, mert tudtuk, hogy sikerült fognunk egy 20 kg-nál nagyobb halat. A gyönyörű tükörpontyot kíméletesen a partra vittük és azonnal hívtuk a halőrt, aki hitelesítette a mérlegelést és leolvasta a hal bőre alá behelyezett chip-et. Kiderült, hogy a ponty a tó egyik ismert óriása, Shanel, akit ezúttal 21,90 kg-mal mérlegelhettünk.  Örömöm határtalan volt, hiszen akkori új pontyrekordomat jelentette ez a szépség.

A fotózás és a hal visszaengedése után rendeztük sorainkat és bizakodva vágtunk bele a hátralevő pár napba. Nem is kellett sokáig várni, mert hamarosan újabb gyönyörű bányatavi pontyokat meríthettek a fiúk. Nagyon boldogak voltunk, mert úgy éreztük, megtaláltuk a kulcsot a sikerhez. Estére egy addig nem háborgatott, előetetett helyre helyeztük az egyik szereléket. Nagyon óvatosan kellett letenni az ólmot, ugyanis egy bedőlt ág alatti meredek törés oldalát szemeltük ki, ahol a víz pár méteren belül 2 m-ről 9-10 m-re mélyült, így a zsinórt sem feszítettük meg nagyon, nehogy lecsússzon az ólom a mélybe. Az új hely kiválóan működött, hiszen több 10-16 kg közötti pontyot is sikerült fognunk.

Furcsálltuk, hogy a középső, illetve jobb szélső botjaink egy-két csippanást kivéve mindvégig csendben voltak. Az utolsó nap aztán rájöttünk, hogy ennek mi volt az oka: harcsák. Egyszerűen felzabálták a bojlikat, aztán egy 8 kg-os kölyökharcsát sikerült is a kamera elé tartani. A ragadozók kicsit megzavarodhattak a nagy melegben, hiszen a harcsát egy balin követte.

Összességében egy remek túrát zárhattunk, kimagasló eredménnyel, ugyanis rengeteg gyönyörű, sötét színű pontyot szákoltunk a kánikulában, míg a többi csapat csak alig-alig tudott halat fogni.  A tó szépsége és vadsága egészen magával ragadó, így aki szereti a természet közelségét, annak jó szívvel ajánlom ezt a bányatavat.

Végül szeretnénk megköszönni a remek csalikat és az új szemléletmódot a Keen Carp-nak, amivel azóta már több sikeres túrán vagyunk túl és még több van tervben. Az ezekről szóló beszámolók megírására remélem, majd nem kell ilyen sokat várni. :)

 

Üdvözlettel,

Herszényi András



Ha tetszett, kövesd Facebook oldalunkat!