« vissza a blogokhoz

Meglátni és megszeretni

írta: Orbán József

Kicsit elcsépeltnek érzem a témát, de szeretném megosztani veletek első találkozásomat a Látóképi Víztározóval. Hátha tudok néhány hasznos infóval szolgálni. :) 

Még a télen eldöntöttem, hogy első, évkezdő horgászatomat ide szervezem majd. Annak ellenére, hogy már viszonylag korán kiolvadtak vizeink, nem akartam elkapkodni az indulást. Március végén azonban már kellően melegnek éreztem az időjárást, illetve ekkorra a vizek többsége is elérte már a 10 celsius fokot, így nem láttam értelmét a további várakozásnak. Telefonáltam a halőrnek és pár kérdés után az ötös behúzós helyet választottam.

Hogy miért pont ezt? A válsz egyszerű! Sekélyvízi horgászatra készültem. Az a megfigyelésem, hogy a pontyok hamar reagálnak a szélvíz melegedésére, ezért ott kell keresni őket.

Erről a helyről azt kell tudni, hogy a kíméleti mellett három-négyszáz méter távolságban található, ez a legszélső hely. Csak egy oldalról van horgászat és kb. 100 méter széles. Akár kényelmesen dobható is. A part szélén 2 méter körüli víz van, míg a mederben eléri a három métert. Akadómentes, tiszta pálya.

Ezek megállapítása után kezdődhetett az öt napra tervezett horgászat, amire egy barátom, Zsolti is elkísért.

Három szereléket a túlpart sekélyebb, két méteres vizében helyeztük el, én egyet pedig azért beraktam a meder közepére kíváncsiságból. Ha tehetem, soha nem horgászok azonos helyeket mindkét bottal. Azonban hamar beigazolódott, hogy a pontyok a túlpart közelében járnak.

Az időjárási paraméterek nem épp nekünk kedveztek. Hol hideg volt, hol viharosan fújt a szél, plusz éjjelente még fagyott is. Változékony, tavaszias időnk volt, egy kis hidegfronttal megspékelve. Ettől függetlenül nagyon bizakodóak voltunk. Mint mindig. :)

Kicsit merészen, de én már a nyári állapotokhoz igazítottam a csaliméretet, a horogméretet és a csaliválasztást is. Véleményem szerint a korai jó időnek köszönhetően minimum két héttel előbbre vagyunk az évszakhoz képest. 24 mm-es, zacskós Mega Spice & Seeed bojlit hoztam magammal, amit a horgászat előtt még szárítottam néhány napot.

Ez egy Keen Carp pop up-pal kikönnyítve, hóemberes felkínálással került a választott helyekre.

A víz gyanúsan tiszta volt, tele rákkal. Ez jó is, meg rossz is. Jó, mert ez azt mutatja, hogy jó minőségű a víz és rossz, mert nappal sokszor nincs kapás a sekély pályákon. Ezt az elméletet igazolván sötétedéskor szépen elkezdtek ugrálni a pontyok. Pont úgy, mint nyáron. Nem is kellett sokat várni ezután az első látóképi kapásra.

Majd a sötét beálltával még aktívabban jelentkeztek a kapások mindkettőnk botjain. Reggelig összesen nyolc kapásunk volt.

Le voltunk nyűgözve, hogy milyen eredményes éjszakán vagyunk túl, ez azért jóval több volt, mint amire számítottam. De a nappali kapástalanság is bejött. Teljesen hulla volt előttünk a víz.

Majd estéről estére, újra meg újra megjelentek a pontyok és ezzel együtt a kapások is.

Minden nap ugyanaz a forgatókönyv.

Ahogy közeledtünk a hétvégéhez egyre több horgász érkezett a tópartra, a kapásaink száma pedig napról napra kevesebb lett. Ez egészen szombat estig volt így, amikor is a kapások teljesen elmaradtak, így kapás nélkül zártuk az utolsó éjszakát. Nem keseregtünk emiatt, valahol fel voltunk rá készülve, hogy ez lesz.

Másnap reggel a pakolás és egy három órás autóút várt ránk.

Összességében nagyon pozitív benyomást keltett a tó, a környezet, a csodaszép halak. Nagyon élveztük az ottlétet és biztos vagyok benne, hogy megyünk még.

Orbán József



Ha tetszett, kövesd Facebook oldalunkat!