« vissza a blogokhoz

Rekorddöntés Merenyén

írta: Decsi Pál

Június végén érkeztünk Merenyére egy rövid, öt napos horgászatra. Egy versenyt követően értünk oda, pár órával annak lefújása után.

A célom saját egyéni rekordom megdöntése volt, viszont ami történt, azt sose gondoltam volna.

Az időjárást változékonyság jellemezte, volt részem mindenben. Hideg, meleg, eső, északias, szűnni nem akaró, változó erősségű szél.

Az első nap a szokásos módon zajlott, helykeresés, bójázás, etetés majd behúzás. Csaliként a sózott, Big Water Mixből készült, Spanish Red/Barack bojlival készültem, 24 mm-es méretben.

Az első két nap csendben telt. Halmozgást se láttam az etetésen, ami gondolkodásra adott okot. A halakat jóval az etetésemtől kijjebb láttam mozogni, így átgondolva újra bójáztam, és kezdtem elölről az egészet.

Nemsokára megérkezett az első kapás, egy kisebb pontyot szákolhattam, de nem bántam, tudtam, megvannak a pontyok. :)

A következő halra egészen éjfélig kellett várnom, ekkor egy erőteljes kapásra emeltem rá. Rövid fárasztást követően egy 15 kg-os pontyot mérlegeltem.

A fotózást és visszaengedést követően pár órával érkezett az újabb kapás, ezúttal a másik botomra.

Küzdelmes fárasztás után ismételten egy gyönyörű pikkelyest tartottam a kezemben, ami az addigi legnagyobb halam volt, a maga 17 kg-os súlyával. Nagyon boldog voltam és még hátra volt két nap! Bíztam még nagyobban.

Napközben nem volt kapásom, viszont a csali ellenőrzésekor tapasztaltam, hogy a keszegek dolgoztak. Tanulság: Legközelebb a Bait Service-ben egyedileg, az adott vízre szabva készíttetem el a bojlimat.
Este újrahúztam a szerelékeket, frissítettem a csalikat, illetve két marék bojlit szórtam melléjük

A kapásra ismét kicsivel éjfél utánig kellett várnom. Merítés közben a másik botom is elsült. Társam biztonságba helyezte az első halat, míg én fárasztottam a másikat. Ezúton is köszönöm neki a segítséget! Ezt követően mindkét halat mérlegeltük, majd visszaengedtük.

Másnap hajnalban egy kisebb ponty okozott izgalmas pillanatokat, ezt leszámítva nyugodtan indult a nap. Délután már érződött, hogy valami változás készül az időjárásban. A szél megerősödött, illetve beindult a gomolyfelhő-képződés.

Bíztam az utolsó éjszakában.

Az újrahúzást követően megérkezett az eső, így a faházból néztük a botokat, majd lepihentünk. Egy erőteljes, húzós kapás ébresztett hajnali egy óra körül. Hosszú, kemény harcot vívtam ellenfelemmel, de végül sikerült megszákolnom. Már abban a pillanatban láttam, hogy ő az, akiért jöttem. Örömöm határtalan volt.

A mérleg 26,10 kg-nál állt meg.

Életem halát, egyéni rekordomat tarthattam a kezemben. A fotózás és a visszaengedés után még mindig alig akartam elhinni, hogy ez megtörtént. Csak ültem a székemben és hol az esőt, hol pedig a képeket néztem.

Alig egy óra elteltével ismét kapásom volt, ezúttal a másik botomon. A botot kézbevéve már éreztem, hogy ő sem a kisebbek közül való.

A merítésnél már biztos voltam benne, hogy egy újabb 20 kg felettivel van dolgom. A mérleg 20,10 kg-nál állt meg.

A fotózás majd a visszaengedés után lefeküdtem. Persze aludni nem tudtam, csak pörögtek a fejemben az elmúlt pár óra eseményei. Úgy gondoltam, ez itt a csúcs. Tévedtem.

Újabb kapásra eszméltem fel. Először azt hittem, képzelődök, de nem. Ez a jelentkező is harcias volt, nehezen adta meg magát. Ekkor már harmadjára áztam el, de megérte.

A képen látható tükröst 21 kg-mal mérlegeltem.

Ezt már tényleg nem akartam elhinni.

Titkon bíztam a 20+ban, de sosem gondoltam volna, hogy mindjárt hármat is sikerül fognom.

Köszönöm a Keen Carp-nak, hogy segített elérni a célomat!

Decsi Pál



Ha tetszett, kövesd Facebook oldalunkat!