« vissza a blogokhoz

A szakadék szélén

írta: Czifrák Csaba

Amikor elkezdődött a Keen Carp-os pályafutásom nem gondoltam volna, hogy lesznek majd ennyire nehéz szakaszai is a pontyhorgászatnak. Az utóbbi évben családi és a vállalkozásommal kapcsolatos elfoglalságaim miatt nem tudtam annyi időt és energiát szentelni gyermekkori szenvedélyemnek, mint amennyit szerettem volna. Az ebből fakadó kiegyensúlyozatlanság pedig rányomta bélyegét az eredményeimre is.

Abban egy napig sem kellett kételkednem,hogy nem megfelelő a csalim, hiszen Hub Genderssel a háttérben ez nem lehet kérdés, továbbá csapattársaim szebbnél szebb fogásai is azt igazolták,hogy máshol kell keresnem a problémát.

Az idei évtől aztán rendeződni kezdtek a dolgaim és kellő elszántsággal tudtam összpontosítani horgászataimra. Idő hiányában még mindig nem tudtam több napos túrákra elmenni, így maradtak az egy és kétnapos rövid pecák az egyesületi víztárazónkon. Ebből kellett kihozzam a legtöbbet.

Mivel a helyet elég jól ismerem, illetve heti két-három alkalommal etetjük is csapattársammal Okolenszki Lacival, így bizakodóan érkeztem a partra egy 48 órás horgászatra.

A partra érve fantasztikus, napsütéses idő fogadott. Az időjárás előrejelzés egy gyenge hidegfront érkezését ígérte, aminek nagyon örültem.

Nagyjából egy óra múlva minden a helyére került. A nyugodt várakozásomból a telefonom csörgése zökkentett ki. Ügyfelünk, a csapat jó barátja, Rindermojzer István volt a vonal végén. A beszélgetés során megkérdeztem tőle nem lenne-e kedve csatlakozni hozzám, a válasza pozitív volt, így nem sokkal később ő is megérkezett a vízpartra és berendezkedett. Innen már nem volt más dolgunk, csak a várakozás. 

A negatív kondicionálást mint már említettem a horgászat előtt elvégeztem a Big Water Mixből készült, Spanish Red/Black Pepper aromákkal ízesített bojlikkal, így az egyik boton ezt a bojlit kínáltam fel, míg a másikon Nutty Mixből készült bojlival csaliztam. 

A beígért fronttal együtt az első kapások is megérkeztek és az éjszaka folyamán szebbnél szebb pontyoat sikerült matracra fektetnünk 14 és 16 kg között. 

A reggeli korán kelést nem is kezdhettem mással mint egy bögre kávéval és a vízfelszín kémlelésével.

Rengeteg halmozást láttam a tavon, ami arra utalt, hogy a halak nem a megfelelő vízmélységben tartózkodtak, így a kapásaink is elmaradtak.

A délelőtt folyamán ismét csak az eső játszott főszerepet, de nem bántam, mert tudtam hogy jó hatással lesz majd a pontyokra. István meg is jegyezte egy kicsit viccesen, hogy ez a mi napunk lesz.

Kijelentése elég hamar beigazolódni látszott, ugyanis délutántól folyamatossá váltak a kapásaink. A negatív kondicionálás remekül sikerült, legkisebb halunk 12 kg-os volt, emellett sikerült egy gyönyörű, 20 kg feletti, 24,30 kg-os tőpontyot is matracra fektetnem. 

Úgy gondolom, kihoztuk a legtöbbet az adott szituációból és bebizonyítást nyert, hogy a  megfelelő csaliválasztással és előkészítéssel akár 48 óra alatt sem lehetetlen nagy halat fogni. Aki esetleg még kételkedne a dologban, az pedig sürgősen menjen el egy Workshopra. 

Czifrák Csaba

 



Ha tetszett, kövesd Facebook oldalunkat!
asdasdsa