« vissza a blogokhoz

Vigyázz, kész, 20+

írta: Szőke Béla

Gondolom az idei télnek köszönhetően mindenki hasonlóképp várta, hogy indulhasson a nagy pontyok nyomába. Mi sem voltunk ezzel másként Dávid barátommal, így március közepére egy kiskunlacházi bányatavat céloztunk meg, amolyan az év első, 3 napos bemelegítő pecájának.

Megérkezésünkkor a tógazdával  folytatott beszélgetés kissé ”elszomorított” minket, ugyanis ő egyből azt kérdezte hoztunk-e magot? Mi Dáviddal egymásra nézve finom mosollyal szerényen válaszoltunk, hogy mi bojlizni jöttünk. Állítása szerint itt nem tartjuk az etetésen másként a halat, így kedvesen felajánlotta, ha holnapra megunjuk a pecát ő szívesen ad nekünk. (Meg kell jegyeznem ezt nem gúnyosságból írom, valóban nagyon kedvesek voltak velünk, amit ezúton is szeretnék még egyszer megköszönni) Mi persze a Keen Carp jóvoltából 3 éve egy gramm tigrist sem bármilyen más magot nem kellett hogy főzzünk az üstben.

Berendezkedtünk tehát a saját ízlésünk szerint, gondos helykeresés után behúztuk szerelékeinket. Az első 24 órát puhatolózásnak szenteltük, így két igen fogós csali mellett tettük le a voksot, feladva ezzel az igazan nagy halas izgalmat.15 mm-es Competition és 15 mm-es Hot Fish & Gammarus bojlival csaliztunk.
Nem kellett sokat várni pár óra után el is húzta az első jelentkező,mely mint később kiderült, az egyen 8-11 kilós pontyok közül az egyik kis szépség volt. Bizakodva mentünk neki az éjszakának.

A halak folyamatosan érkeztek egymás után. Másnap délután az egyik Keen Carp csapattag és egyben újdonsült apuka, Konfár Krisztián látogatott le családjával hozzánk. Krisztián kérdésével egyből új inspirációt adott számomra: „Papi! 50/50-et próbáltad már?”

Ez korábban nekem is megfordult a fejemben és mivel az első 24 óra jól sikerült, nem is gondolkodtam tovább, csalit váltottam. De ha már lúd, legyen kövér, a másik szerelékemre pedig 20 mm-es Mega Spice & Seed bojli került mondván, vége a bohóckodásnak, jöhetnek a nagyok. A következő pár óra így természetesen lecsendesült, viszont a későbbiekben fogott halak mérete sem hozta meg az igazi változást.

Az utolsó tízplusszos hajnali 3 kor húzta el a szereléket, majd a halak is nyugovóra tértek. Harmadnap még Dávidnak volt két kapása, de az én 50/50-em lassan 12 óraja érintetlen volt. Délután fél kettő körül aztán elkezdtünk pakolni, készülődve a hazatérésre.

"Még egy órát adjunk nekik - mondtam Dávidnak - hadd pihenjenek a botok, az 50/50-et már rég bántották, arra még jön egy fotógén szépség."

Ezt követően pár percre az addigi „füstölős” kapásokhoz képest erre lettem figyelmes:
„ Pitty………….Pitty…………Pitty….Pitty….Pitty”
Mint a mesében! Igazi lassú, nagyhalas, komótos amolyan nagyuras kapás! Finoman ráemeltem, de sem egy kirohanást, sem egy rúgást nem éreztem, mintha csak egyszerűen leakadtam volna a Titanic tatjába. 15 perces fárasztás után melyben legalább 5 levegővétel is bele fért, merítőbe terelődött a szépség!
Az 50/50 a végére beadta!

Talán kicsit csípős év kezdésnek, de a ponty súlya 20,80 kg, mely fogáshoz nem a szomszédoknál beszórt mag fűződik, hanem a 15 mm-es 50/50 mixből Spanish Red aromával készült bojli.

Gyors mérlegelés, fotózás, majd a kíméletes visszaengedés után, elégedetten hagytuk el a partot. Bár kifele menet érdeklődtünk, hogy mások milyen eredménnyel zártak a „mageső” után, bizton állíthatom, mi ezt követően sem nyúljuk le a búzát a pékek elől, hogy továbbra is legyen kenyér!

Szeretnénk Istvánnak és a Keen Carp-nak ezúton is megköszönni azokat a nyugodt magabiztossággal eltöltött vízparti perceket, melyet a tigrismogyoró évekig nem biztosított!

Szőke Béla



Ha tetszett, kövesd Facebook oldalunkat!
asdasdsa